Nem szoktam turkálóba járni. Nem sznobságból, csak egyszerűen nem szoktam. Míg kisebbek voltak a gyerekek, bizományiban vettem a ruhájuk jórészét, ahová aztán vissza is tudtam vinni, amit nem akartam megtartani. És ott célirányosan babaholmik vannak, nemcsak ruhák és játékok, hanem minden egyéb, szóval odajártam.
No, szóval ma betértem egy angol bálás textilkutató műintézetbe. 900 Ft-ért adják a lakástextil kilóját. Még jó, hogy csak aprópénz volt a pénztárcámban (előtte elköltöttem máshol), így nem vásároltam fel az összes függönyt, terítőt, ágyneműt, csak épp pár darabot. Mindben láttam a jövendő sorsát: melyikből szoknya lesz a lányoknak, melyikből táskabélés, vagy éppenséggel szép táskakülső.
Igen, érzem én, hogy veszélyes szórakozás ez, megmételyezi a gyanútlan hobbivarrónőt, könnyedén a fejére omolhat a beszerzett rongyhalom ;)
Rendes textilesben is voltam, zöld polárt vettem Nagylányom farsangi jelmezéhez, ki manó óhajt lenni.
6 megjegyzés:
ó jaj,pénzt adtál a zöld polárért...ha tudtam volna...hegyekben áll itthon,kaptam,nem fogy. Ha még kell,szólj!
hi im from indonesia wanna give u smile and hope u get all the best in ur life...
visit 5setia'o9
www.5setia.blogspot.com
A textilkutatókkal tényleg jobb vigyázni... majdnem olyan szenvedély tud lenni, mint a cigaretta... no jó, azért az egészségre nem káros :o))))))
Megtudhatom a címet?:) Bár lehet, hogy addig jobb, amíg nem tudom.;-)
Viki, remélem, ez elég biztonságos távolság neked :D Dorog, Bécsi út.
Az egyik szemem sír, a másik nevet!:) Nem baj, a tesz-veszre már úgyis rákattantam miattad!:D
Megjegyzés küldése