2008-12-22

Karácsonyom annó

Mmama megkérdezett, én pedig elmerengtem régmúlt karácsonyokon. Nem jut eszembe semmi. Hagyománytalan, vallástalan családban nőttem fel, a karácsonyi nagy feszültségekre jól emlékszem, de nyilván nem erről kéne most mesélnem.

Ha belegondolok, 2 olyan ajándék van, amire ennyi idő távlatából is bizseregni kezd a szívem: egy babaszobabútor (szekrények, ágy, székek, minden); és egy másik évben egy ,,járó" baba. Bea volt a neve.

De érzések? Hangulatok? (...) inkább azt mesélem el, MI hogyan csináljuk.

Szent este anyósoméknál vacsorázunk (5 perc kényelmes sétányira laknak), a legszűkebb családi kör 10 főt jelent, ennyien ülünk az asztal körül. Vacsora után (a gyerekek már tűkön ülnek az evés alatt :)) jön az ajándékosztás. Ekkor úgy jól elvagyunk egész későig, majd hazasétálunk.

Mi a férjemmel felkelünk hajnalban, becsempésszük a mi kis (valódi) fenyőnket, feldíszítjük, alápakoljuk a mi ajándékainkat, és reggel, mikor a Törpéink felébrednek, egy új varázslat vár rájuk. Azokat a pillanatokat nem lehet mosolygás nélkül kibírni. Hogy éjszaka idehozták az angyalok a fát... csoda :)))

Másnap megint anyóséknál ebédelünk, én ilyenkor nem is főzök, csak sütök. Jó nekem :)


Vajon hogy van ez Judilláéknál?

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

how can you write a so cool blog,i am watting your new post in the future!