Tegnapi kérdésemre visszatérve: azok tippeltek jól, akik a függöny reinkarnálódására gondoltak, és persze táskává :) mondtam, hogy nem nehéz :P
Már 2. délutánomat szánom erre a táskára, még nincs egészen kész, a cipzárt kell még bevarnom. Ha összeszámolom, hány órát dolgoztam rajta, és azt beszorzom egy nagyon szerény, 500 Ft-os órabérrel; hozzászámolom az anyag, rezsi díját -azt hiszem, egyáltalán nem érné meg eladásra varrni, mert azt a pénzt, amennyiért érdemes dolgozni vele, igen kevesen fizetnék meg...
Akik eladásra varrnak: Ti hogyan kalkuláltok árat?
1 megjegyzés:
Jajj, de nagyon nehezet kérdezel! Manapság ez nagyon képlékeny.
de nálam az általános így néz ki:
Anyagár (pontosan annyi, amennyit felhasználtam, és nem fölfelé kerekítgetve, meg 10 cm-használtam így az egész méter...stb. számlákon látszik, hogy mennyi volt egy gomb vagy egy zippzár), munkadíj: a napi díjam egy 10 rongyot megközelítő összeg (ez több dolog miatt van így: rezsi, gyógyszerköltség /varrónőknél gyakran kell erős fájdalomcsillapító hátra és kézre a gyulladások miatt- bár lehet, hogy egyszerűbb megoldás lenne a rendszeres mozgás, de az is pénz.../).
Jön a haszon. No ez attól változó, hogy mennyire tarom én magam értékesnek az elkészült portékát (pl. egy neszeszer nem áll egyen értékben egy falvédővel).
Ezek után jön az adó, a járulék és stb. beleszámolása.
A munkadíjnál hozzátennék még egy gondolatot: sokaknál nem jellemző, de az is munka, ha az ember papíron TERVEZ!Tervezőket jobban megfizetnek, mint szabászokat vagy varrónőket, ugyanis ez is munka! (Pl. jellemző, hogy olyan pillanatokban száll meg az ihlet, amikor hétvégén reggel még gyerekkel játszunk. Na az egy értékes idő, de azonnal menni kell rajzolni, mert különben elvész a gondolat.)
Az esetleges bedolgozásoknál is hasonló a helyzet!
Megjegyzés küldése