Könyvajánló

Nagyon jó kis kötet került a kezembe, tulajdonképp minden gondolkodás nélkül emeltem le a könyvtárban a polcról, anélkül, hogy hallottam volna a könyvről.



Egy nyugdíjas tanárnő soha el nem küldendő leveleit tartalmazza, mintegy válaszul Mikes Kelemen leveleire, a képzeletbeli nagynéni szerepét magára öltve.

A könyvben az a nagyszerű, hogy igazából semmi különös nem történik, és mégis érdekes. Nincs konfliktus, nincs katarzis. Lehetne akár az én nénikém, a te anyukád, bárki ismerős nőrokon.

És ami igazán elképesztő, hogy ezt a könyvet egy férfi írta. Pedig ha tippelnem kéne, bizony egy valódi nyugdíjas tanárnőt képzelnék az író székébe. Olyat, aki megért már sok nyarat, apró bölcsességeit bárki megszívlelheti, életszemléletét bárki megirigyelheti.

A ,,hivatalos" fülszöveg:

GYÁRFÁS ENDRE
ÉDES ÖCSÉM!

A regény főhősnője egy nyugdíjas tanárnő, aki egy dunántúli faluban él. Férje öt éve halt meg. Lánya a városban lakik családjával. A magány és unalom ellen a következőket találja ki: elkezd levelezni Mikes Kelemennel, mintha ő lenne az a fiktív személy, akihez Mikes missilis levelei íródtak. Rádöbben, hogy sorsuk hasonlóan alakult, mindketten száműzöttként élnek. A levelekből egy mai vidéki falu életét ismerhetjük meg, illetve a ma emberét foglalkoztató problémákat. Mindezzel párhuzamosan a száműzött Mikes, illetve az őt körülvevő emberek életébe is bepillantást nyerhetünk. A regény érdekessége, hogy három évszázadot ölel át, és két gondolkodó ember nagyon hasonló gondolatait fejti ki.