Félig -na jó, majdnem egészen- kész táskák a 2 óvónőnek meg a dadusnak. Jövő pénteken ballagnak a nagyok, köztük az én fiam is, és nem vázát akartunk adni.
Akkor immár nálam is:
Az első három ember, aki reagál erre a postra és majd utána megadja elérhetőségét, még 2008-ban kap tőlem valami kézzel készített ajándékot. Cserébe csak annyit kell tennie, hogy a saját blogján (vagy flickr oldalán) ő is meghirdeti az akciót és így egyre több ember tud bekapcsolódni.
Varrtam Szaffinak egy szív alakú kistáskát, hozzávaló kendővel.
A kendő és a modell :) közelről:
A táska belülről (egy zsebe van és két tépőzárral záródik):
A gombhoz a kabát tipikus esete. Vettem ugyanis kongré-szalagot, amivel nem voltak konkrét terveim, de vettem. Aztán csak úgy hímezgettem rá láncszemöltésekkel, még mindig nem tudván, mihez kezdek vele.
Hátulról:
Belülről:
Belátható, hogy az Édes Kis Táskámhoz nem illik a kommersz, nagyméretű, boltban vett pénztárca. Hát varrtam egyet magamnak.
Tépőzárral záródik az egész egyben, és az aprópénzt rejtő zseb is. A másik zsebbe apró fecniket lehet tenni.
1. rendeltem anyagokat, tapasztalataimról később
2. emlékeztek az oroszlánjelmezre, amit Szaffinak varrtam farsangra egy ikeás takaróból? Az oroszlán fejét kitömtem, és párna lett belőle.
Gondoltam, most már kéne egy olyan táska is, amit horddani fogok. Mondjuk majd az anyák napi ünnepségen. Kedves legyen, kicsi, de a fő dolgok (telefon, zsebkendő, toll, szemüvegtok) férjenek el benne.
Ilyen belülről, zsebekben minden, amit az előbb felsoroltam. Mindennek van helye, ezt már szeretem!
Kitaláltam, hogy majd én varrok kalapot a lányaimnak. Alapul egy régi kalpag szolgált, arról néztem le, mit hogy. 6 szelet alkotja a kalap testét, ahhoz jön a karima.
Vettem 1 kicsi és 1 nagy kovácsoltvas akasztót. Kitaláltam, hogy édes kis díszt csinálok lányszobába. Ez úgy néz ki, mintha ruhácska lenne, de nem az, hanem csak amolyan arabeszk, funkciója csak a szem számára érzékelhető és értékelhető :) 
Ennek a színvilága nagyon az enyém; bár ez most ajándék lesz a középső sógornőmnek. Remélem, örül majd.
Mivel ez már nem az első táskám *hehe* késznek éreztem magam némi változtatásra. Pl betétet tettem a bélés anyagából a színére (és vice versa); a patent helyett gombos megoldással záródik, valamint vállpánt helyett kézi táska lett; flízzel kitömve, hogy legyen tartása.
KicsiKató volt olyan angyal, hogy közzétette kedvenc köténytáskájának a varrását lépésről lépésre.
Ha az embernek több gyereke van, akkor a jól sikerült prototípusokat klónozni kell. Ez történt ma.
Anyaga polár, szeme csillag(alakú gomb), sörénye-farka horgolt. Tök jó, hogy megáll a saját lábán is. Lábai pedig forgathatók egy bizonyos szögig. Épp csak nem nyihog.
A márciusi közös varrás témája ez a pipi volt. Japán szabásmintából kellett dolgozni, nekem nagy-nagy nehézségeket okozott, és igazán büszke vagyok magamra, hogy mégis sikerült. Minden szerénytelenség nélkül: szerintem nagy dolog ám, hogy minden előképzettség nélkül sikerült már idáig eljutnom.
Hátulról. A farkát nem szabtam, mint az eredeti mintában szerepel, hanem jópofa borzas fonalból készítettem, mert így farktollasabb.
A legtöbbet a kötényével pepecseltem, hogy milyen legyen. Egész szép lett.
Az eredeti szm-ban szereplő ruha egy icipicit megváltozott, mert 2 részes. Ugyanis nem tudom, hogyan kéne a szűkebb felső és a bővebb alsórészt korrektül összehozni. Ezt még meg kell tanulnom.
Amúgy ez a fajta kézmegoldás nagyon tetszik, szerintem máskor is fogom alkalmazni. Úgy varrtam össze, mint a gombos rátéteseket szokás (nem tudom normálisan elmagyarázni, de a cérna átmegy mindkét oldalon), így némileg forgatható a keze.
