A kollázsos sorozat következő része (fényképezni még mindig nem tanultam meg rendesen, elnézést.)Van egy lány, aki csak vár, csak vár a kedvesére... utolsó levelét és mindkettőjük hajfürtjeit egy arannyal hímezett kis szütyőben tartja, a szoknyája korca alá rejtve. És a lányt elvakítják a rózsaszín álmok...
A kis tüll szütyő karácsonyra lett volna valami, de elfelejtődött. Benne a levél kézírás-mintás transparenspapír a MagnaHobbytól. A barna hajtincsek babahajból, a vöröses pedig angyalhajból vannak.
Mint látszik, használtam a körvágómat. Így lett a medál szélére egy keret, amit aranyszínű cérnával varrtam körbe. A szív alakú dekorgomb alatti rózsás alapot körbevágtam formaollóval.
Mi van még... a kép Stampéria dekupázspapír, van még Handmade art 3D-s rózsás matrica; az egész alapja pedig DaisyD's papír, ami szerintem egyszerűen gyöngyörű.
4 megjegyzés:
Annyira szép történeteket találsz ki a kollázsaid mögé/mellé. Szinte élnek. Ez a szütyő nagyon aranyos ötlet.
Egyetértek Szilvivel! Nagyon érdekesek az írásaid.
Ezek az írások úgy adják magukat... nem én találom ki őket, ők iratják meg saját magukat :D
Annyira bírom én is ezeket az elbeszélő költeményeidet - nem véletlen a homéroszi hasonlítás!
Ezek olyan szépek, Zsuzsi. De így, a háttérsztorival méginkább. Amúgy is mindig szerettem, ha egy-egy műalkotásról kiderült, hogy az alkotója mit is akart eredetileg kifejezni. Most ugyanez a helyzet! Még, még ilyen sztorikat!!
Megjegyzés küldése