Egy szemtelen nő

A szemtelen nőnek először a lábbelije volt készen a fejemben. Tudtam, hogy színes lesz, magasszárú, szegecselt lyukas, fűzős. A megfelelő Stampéria dekupázspapírt pedig nem volt nehéz megtalálni hozzá.

És mert ilyen szemtelenül néz hátra, a szájába adni a Good bye, Darling! feliratot magától érthetődő volt.

Kapott még egy beszegett szívet, és hogy lássuk, nem annyira gonosz kis fúria ő, glitterrel kontúroztam a szívet, cipőt és címkét.

Itt kell megjegyeznem, hogy immáron nekem is megy flottul a szegecselés, talán néhányan emlékeznek rá, sokáig béna voltam hozzá.

Az alap gombos papír (nem, nem valódi gombok, vki ugyanis így monitoron át azt hitte, képes voltam ennyit felvarrni :D ) K&Papers albumpapír.

Ahogy Gigi találóan nevezte, ezek kollázsok, nem is szkrepek igazán, de annak alapjait felhasználva készültek. Alattuk rétegelt lemez van, kifúrva a sarkain, tehát képként fel is akaszthatóak. Ha berendeztem a szobánkat a saját ízlésemnek megfelelően, nem oly eklektikusan, mint most van, akkor fel is akasztom majd őket.

A legnagyobb dicséretet a férjemtől kaptam erre a képre, ő azt mondta: ez már lakberendezés :)

Késő üzenet

Az ember csak úgy elkezdi, mert motoszkál benne egy hangulat. Én legalábbis sosem tudom, mi lesz belőle, amikor nekikezdek egy műnek. Sejtem-érzem, mit szeretnék látni, de csak az auráját.

Nézegettem a maradék ekrümet, amiből angyalok lesznek, de most fátyolként öltött testet. Rávarrtam egy képre, amin egyik kedvenc alkotóm, Anne Taintor képe látható. Utána már ment minden, mint a karikacsapás: lett egy félig elégett levél; ami későn érkezett, és hamvába holt miatta a szerelem.

Giccsességét némi csillámos lakk és strassz fokozza.

Közeli képek:

Papír: KC Papers

A legkedvesebb

Eddig ez a legkedvesebb szkrepem. Talán mert kézi, időigényes, és nem kész alapanyagokból készült.

Tulajdonképpen a színek a legnagyobb barátaim a képen. A kiegészítőket úgy válogattam, hogy mankók legyenek a barnás-szépiás hangulathoz.

A fő kép a netről való, előhívattam, így olyan, mintha tényleg a családi fotós dobozból lenne. Sajnos nekem nem nagyon vannak nagymamám-korabeli képek, illetve amiket a mamám őriz, igencsak rossz állapotban vannak. El is fogom kérni még a maradékot digitalizálásra, nehogy elfelejtsem :)

Az óra motívum szintén fénykép, de mintha ide terveztem volna eleve, annyira együttél a hátteret adó csomgaolópapírral.

Szöveg még mindig nem került rá, nem is tudom, ha találok egy szép idézetet, majd ráírom, de addig várom az ihletet.

Címkék: Canon

Staféta

Érdekes volt a mostani scrapstaféta (kiírás: http://www.scrap.hu/ ); mások képeiből kellett scrapet csinálni az előttünk lévőtől ihletet merítve. Én Franci képeit kaptam, és ez sikeredett belőle.

Maritól kaptam régebben a linket, amivel újságkivágást tudok készíteni, a programnak annyi szépséghibája van, hogy a hosszú ő, ű betűket egyszerűen kihagyja -de ezt utólag vettem észre, sajnos.

Nos, az alap innen származik, a többit meg már nem is tudom :) egyszer talán leszek olyan rendes, mint a többiek, akik az utolsó kis rajzszegről is tudják, honnan való.